A 2026. július végi határozat (D.332/7/2026) egy olyan közbeszerzési eljárás utólagos vizsgálata, amely egy országos társadalmi célú kommunikációs kampány lebonyolítására irányult. A kampány célja a nevelőszülői hivatás társadalmi megbecsültségének növelése volt, több médiacsatornán futó, egymást erősítő kommunikációs elemekkel. A kampány teljes hirdetési kerete bruttó 430 millió forint volt, amelyet az Ajánlatkérő biztosított.
A közbeszerzési dokumentumok két, funkciójában elkülönülő táblázatot írtak elő:
- Díjrészletező tábla – kizárólag a kampánymenedzsment nettó díjelemeinek (1.1–1.6) megadására szolgált.
- Médiastratégia tábla – a teljes médiabüdzsé részletezését tartalmazta (net-net médiaköltségek, 15% reklámközzétételi díj, addicionális költségek).
A dokumentumok egyértelműen rögzítették, hogy a kampánymenedzsment díj és a médiabüdzsé elkülönül, és az értékelés alapja kizárólag az 1.1–1.6 tételek összege. A műszaki leírás hangsúlyozta:
„Nullás megajánlás nem értékelhető fordított arányosítás esetén… az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.”
Ez a mondat kulcsfontosságú volt a későbbi jogvita szempontjából.
A probléma gyökere: félreérthető kiegészítő tájékoztatás
Az egyik gazdasági szereplő kérdést tett fel: lehet-e 0 Ft-ot beírni a díjrészletező egyes soraiba, ha a költségek a Grtv. szerinti 15%-os reklámközzétételi díjba tartoznak? Az Ajánlatkérő válasza:
„Ajánlattevő a Díjrészletező táblázat egyes soraiban feltüntethet 0 Ft megajánlást…”
A válasz azonban nem tért ki arra, hogy az összesített menedzsmentdíj (D8 cella) nem lehet 0 (nulla) Ft, mert az érvénytelenséget okoz. A tájékoztatás így nem oszlatta el, hanem felerősítette a dokumentumokban már meglévő bizonytalanságot.
Mindkét ajánlattevő ezt úgy értelmezte, hogy minden sorba beírható 0 Ft, így az összesített menedzsmentdíj is 0 Ft lett. Az egyik ajánlattevő még a táblázat összesítő képletét is felülírta, hogy 0 jelenjen meg.
Az Ajánlatkérő a bontás után mindkét ajánlatot érvénytelennek minősítette, mivel a 0 Ft-os összesített díj ellentétes volt a műszaki leírásban szereplő értékelési szabállyal.
A közérdekű bejelentés és a Hatóság vizsgálata
A bejelentés szerint az Ajánlatkérő félreérthető tájékoztatást adott, és a dokumentumok nem voltak koherensek. A bejelentő szerint az ajánlattevők nem tehettek volna másként, hiszen a Grtv. alapján bizonyos díjelemeket valóban nem számolhattak volna fel.
A Hatóság vizsgálata során részletesen elemezte:
- a dokumentumok belső ellentmondásait,
- a kiegészítő tájékoztatás tartalmát,
- a Grtv. 5/C. § relevanciáját,
- azt, hogy az Ajánlatkérő megfelelően tisztázta-e a díjelemek és a reklámközzétételi díj viszonyát,
- valamint azt, hogy az Ajánlatkérőnek lett volna-e lehetősége felvilágosítást kérni a 0 Ft-os megajánlás okáról.
A Hatóság megállapította, hogy a dokumentumok és a tájékoztatás együtt olyan helyzetet teremtettek, amelyben az ajánlattevők jogszerűen hihették, hogy a 0 Ft-os megajánlás elfogadható.
A Döntőbizottság szakmai értékelése
A Döntőbizottság részletesen vizsgálta:
- a Kbt. 50. § (4) bekezdésének érvényesülését,
- a kiegészítő tájékoztatás szerepét,
- a dokumentumok koherenciáját,
- az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének sérülését.
A testület megállapította:
- A dokumentumok nem voltak egyértelműek.
- A kiegészítő tájékoztatás nem segítette, hanem megzavarta az ajánlattevőket.
- Az Ajánlatkérő nem biztosította, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot.
- A dokumentumok és a tájékoztatás együtt sértették az esélyegyenlőség alapelvét (egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaztak)
- A jogsértés közvetlenül hozzájárult az eljárás eredménytelenné nyilvánításához.
A Döntőbizottság kiemelte: ha az Ajánlatkérő a dokumentumok értelmezését módosítja, azt hirdetményben kell közölnie, hogy minden potenciális ajánlattevő azonos információk alapján dönthessen.
A jogsértés megállapítása
A Döntőbizottság egyértelműen kimondta:
„Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését.”
Ez a rendelkezés előírja, hogy a dokumentumoknak biztosítaniuk kell a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, egyenlő eséllyel.
A jogsértés súlyosnak minősült, mert:
- az esélyegyenlőség sérült,
- a dokumentumok félreérthetők voltak,
- a kiegészítő tájékoztatás nem volt kellően pontos,
- az eljárás emiatt eredménytelen lett.
Bírság
A Döntőbizottság 4.000.000 Ft, azaz négymillió forint bírságot szabott ki az Ajánlatkérővel szemben.
A bírság indokai:
- a jogsértés súlyos,
- az esélyegyenlőség sérült,
- az eljárás eredménytelen lett,
- a dokumentumok alkalmatlanok voltak a megfelelő ajánlattétel biztosítására.
A konklúzió:
- a kiegészítő tájékoztatás nem a közbeszerzési dokumentumok módosítására szolgál,
- a kiegészítő tájékoztatás és a közbeszerzési dokumentumok nem kerülhetnek ellentmondásba,
- a közbeszerzési dokumentumban található nem megfelelő előírás nem korrigálható egy ellenkező értelmű (tartalmú) kiegészítő tájékoztatással.