Kiegészítő tájékoztatás korlátai – Döntőbizottság határozata (2026.07)

A 2026. július végi határozat (D.332/7/2026) egy olyan közbeszerzési eljárás utólagos vizsgálata, amely egy országos társadalmi célú kommunikációs kampány lebonyolítására irányult. A kampány célja a nevelőszülői hivatás társadalmi megbecsültségének növelése volt, több médiacsatornán futó, egymást erősítő kommunikációs elemekkel. A kampány teljes hirdetési kerete bruttó 430 millió forint volt, amelyet az Ajánlatkérő biztosított.

A közbeszerzési dokumentumok két, funkciójában elkülönülő táblázatot írtak elő:

  • Díjrészletező tábla – kizárólag a kampánymenedzsment nettó díjelemeinek (1.1–1.6) megadására szolgált.
  • Médiastratégia tábla – a teljes médiabüdzsé részletezését tartalmazta (net-net médiaköltségek, 15% reklámközzétételi díj, addicionális költségek).

A dokumentumok egyértelműen rögzítették, hogy a kampánymenedzsment díj és a médiabüdzsé elkülönül, és az értékelés alapja kizárólag az 1.1–1.6 tételek összege. A műszaki leírás hangsúlyozta:

„Nullás megajánlás nem értékelhető fordított arányosítás esetén… az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.”

Ez a mondat kulcsfontosságú volt a későbbi jogvita szempontjából.

A probléma gyökere: félreérthető kiegészítő tájékoztatás

Az egyik gazdasági szereplő kérdést tett fel: lehet-e 0 Ft-ot beírni a díjrészletező egyes soraiba, ha a költségek a Grtv. szerinti 15%-os reklámközzétételi díjba tartoznak? Az Ajánlatkérő válasza:

„Ajánlattevő a Díjrészletező táblázat egyes soraiban feltüntethet 0 Ft megajánlást…”

A válasz azonban nem tért ki arra, hogy az összesített menedzsmentdíj (D8 cella) nem lehet 0 (nulla) Ft, mert az érvénytelenséget okoz. A tájékoztatás így nem oszlatta el, hanem felerősítette a dokumentumokban már meglévő bizonytalanságot.

Mindkét ajánlattevő ezt úgy értelmezte, hogy minden sorba beírható 0 Ft, így az összesített menedzsmentdíj is 0 Ft lett. Az egyik ajánlattevő még a táblázat összesítő képletét is felülírta, hogy 0 jelenjen meg.

Az Ajánlatkérő a bontás után mindkét ajánlatot érvénytelennek minősítette, mivel a 0 Ft-os összesített díj ellentétes volt a műszaki leírásban szereplő értékelési szabállyal.

A közérdekű bejelentés és a Hatóság vizsgálata

A bejelentés szerint az Ajánlatkérő félreérthető tájékoztatást adott, és a dokumentumok nem voltak koherensek. A bejelentő szerint az ajánlattevők nem tehettek volna másként, hiszen a Grtv. alapján bizonyos díjelemeket valóban nem számolhattak volna fel.

A Hatóság vizsgálata során részletesen elemezte:

  • a dokumentumok belső ellentmondásait,
  • a kiegészítő tájékoztatás tartalmát,
  • a Grtv. 5/C. § relevanciáját,
  • azt, hogy az Ajánlatkérő megfelelően tisztázta-e a díjelemek és a reklámközzétételi díj viszonyát,
  • valamint azt, hogy az Ajánlatkérőnek lett volna-e lehetősége felvilágosítást kérni a 0 Ft-os megajánlás okáról.

A Hatóság megállapította, hogy a dokumentumok és a tájékoztatás együtt olyan helyzetet teremtettek, amelyben az ajánlattevők jogszerűen hihették, hogy a 0 Ft-os megajánlás elfogadható.

A Döntőbizottság szakmai értékelése

A Döntőbizottság részletesen vizsgálta:

  • a Kbt. 50. § (4) bekezdésének érvényesülését,
  • a kiegészítő tájékoztatás szerepét,
  • a dokumentumok koherenciáját,
  • az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének sérülését.

A testület megállapította:

  1. A dokumentumok nem voltak egyértelműek.
  2. A kiegészítő tájékoztatás nem segítette, hanem megzavarta az ajánlattevőket.
  3. Az Ajánlatkérő nem biztosította, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot.
  4. A dokumentumok és a tájékoztatás együtt sértették az esélyegyenlőség alapelvét (egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaztak)
  5. A jogsértés közvetlenül hozzájárult az eljárás eredménytelenné nyilvánításához.

A Döntőbizottság kiemelte: ha az Ajánlatkérő a dokumentumok értelmezését módosítja, azt hirdetményben kell közölnie, hogy minden potenciális ajánlattevő azonos információk alapján dönthessen.

A jogsértés megállapítása

A Döntőbizottság egyértelműen kimondta:

„Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését.”

Ez a rendelkezés előírja, hogy a dokumentumoknak biztosítaniuk kell a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, egyenlő eséllyel.

A jogsértés súlyosnak minősült, mert:

  • az esélyegyenlőség sérült,
  • a dokumentumok félreérthetők voltak,
  • a kiegészítő tájékoztatás nem volt kellően pontos,
  • az eljárás emiatt eredménytelen lett.

Bírság

A Döntőbizottság 4.000.000 Ft, azaz négymillió forint bírságot szabott ki az Ajánlatkérővel szemben.

A bírság indokai:

  • a jogsértés súlyos,
  • az esélyegyenlőség sérült,
  • az eljárás eredménytelen lett,
  • a dokumentumok alkalmatlanok voltak a megfelelő ajánlattétel biztosítására.

A konklúzió:

  1. a kiegészítő tájékoztatás nem a közbeszerzési dokumentumok módosítására szolgál,
  2. a kiegészítő tájékoztatás és a közbeszerzési dokumentumok nem kerülhetnek ellentmondásba,
  3. a közbeszerzési dokumentumban található nem megfelelő előírás nem korrigálható egy ellenkező értelmű (tartalmú) kiegészítő tájékoztatással.
Scroll to Top