Ön szerint mennyi szakemberrel lehet teljesíteni ezt a követelményt?

A Jelentkező alkalmatlan, ha nem rendelkezik az alábbiakkal:

1 fő FIDIC Mérnök;
1 fő FIDIC Mérnök helyettese;
2  fő  műszaki  ellenőr  ME-VZ/I.  szakterületi  megjelöléssel;
legalább 1 fő műszaki ellenőr ME-G-I jogosultsággal;
legalább 1 fő műszaki ellenőr ME-V-I jogosultsággal;
legalább 1 fő műszaki ellenőr ME-KÉ/I jogosultsággal;
1 fő Tervező;
1 fő Pénzügyi szakértő;
1 fő felsőfokú végzettségű személlyel, aki a minőségellenőrzésért felel.

  1. a) válasz: 2 fő kell, és annyi elég is. Egy ember nem lehet egyszerre két műszaki ellenőr, tehát ilyen jogosultságú szakemberből kell legalább kettő. A többi funkciót viszont elláthatja a két műszaki ellenőr.
  2. b) válasz: 3 fő kell, és annyi elég is. Két fő műszaki ellenőrnek, mint az a) válaszban. Kell továbbá egy mérnök helyettes. Mivel senki nem lehet a saját maga helyettese, ezért a mérnök-helyettes is egy elkülönült személy. A többi funkciót elláthatja az előbbi három szakember.
  3. c) válasz: 10 fő kell ehhez, a vak is látja, de jobb, ha van minden szerepkörre egy tartalék szakember…

Ha a választ illetően egy kicsit is elbizonytalanodott, a hiba nem az Ön készülékében van. Az ügyben már négy határozat (ítélet) született különböző hatósági és bírósági szinteken, sajnos eltérő értelmezéssel.

Ajánlatkérő a fenti módon írta elő az alkalmasság követelményeit.

Jelentkező a fenti feladatot úgy oldotta meg, hogy összesen nyolc szakembert mutatott be. Ugyanazt a szakembert nevezte meg a Mérnök és a Tervező feladatkörre, és egy másik szakembert nevezett meg a mérnök-helyettes és műszaki ellenőr ME-KÉ/I szerepkörökre.

Ajánlatkérő hiánypótlást rendelt el, felszólítva a Vállalkozót arra, nevezze meg, a két szakembert pontosan melyik szerepkörben mutatja be. Egyúttal a másik két szerepkörre pedig mutasson be új szakembereket, mert egy szakember több szerepkörben nem fogadható el.

A vállalkozó a hiánypótlásban megismételte a jelentkezésében benyújtottakat, egyúttal előzetes vitarendezést kezdeményezett, mivel szerinte a felhívás nem tartalmazott olyan előírást, hogy ne lehetne egy szakembert több szerepkörben is bemutatni.

Ajánlatkérő elutasította vitarendezési kérelmet, a Jelentkező pedig jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A Közbeszerzési Döntőbizottság rámutatott, hogy a közbeszerzési törvény szerint az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat a felhívásban pontosan meg kell jelölni. Az Ajánlatkérő nem tett olyan előírást, hogy egy szakember csak egy szerepkörre jelölhető, emiatt nem is várhatja el ilyen nem létező előírás teljesülését. Az „1 fő’ előírás nem jelenti azt, hogy a bemutatott szakember (fő) nem mutatható be másik szerepkörben. A Döntőbizottság határozatában elmarasztalta az Ajánlatkérőt.

Az Ajánlatkérő a határozatot keresettel támadta az Egri Törvényszék előtt. Keresetében kifejtette, hogy a megfogalmazásban szereplő többes szám (“alábbiakkal”) is arra utal, hogy Ajánlatkérő szerepkörönként a megadott számú szakember bemutatását várja el.

A Törvényszék jogszerűnek ítélte a Döntőbizottság döntését (ezzel közvetve a Vállalkozó értelmezését fogadta el, mely szerint egy szakember több pozícióra is jelölhető).

Ajánlatkérő az ítélet felülvizsgálata érdekében a Kúriához fordult. A Kúria álláspontja, hogy az „1 fő”, „legalább 1 fő” egyúttal azt is jelenti, hogy az adott szakember csak az adott szerepkörre jelölhető. Ez alapján a Kúria hatályon kívül helyezte a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát és új eljárásra kötelezte a Döntőbizottságot.

A Döntőbizottság az új eljárásban ismét megállapította, hogy az Ajánlatkérő sehol sem tett olyan előírást, hogy a megjelölt szakember közül egy fő csak egy pozícióra jelölhető meg. Ajánlatkérő azt sem rögzítette sem a részvételi felhívásában sem a dokumentációjában, hogy a részvételre jelentkezőknek a szakemberek tekintetében legalább 10 főt kell bemutatniuk a jelentkezésükben az alkalmasság megítéléséhez. Emiatt az Ajánlatkérő által kiadott hiánypótlási felhívás indokolatlan és jogszerűtlen volt.
Mint látható, a Kúria értelmezése ellenére a Döntőbizottság nem módosított az első határozatában foglalt döntésén.

Ajánlatkérőknek eredményes közbeszerzést a Vállalkozóknak szép profitot kívánok!

Vélemény, hozzászólás?