A napokban nyilvánossá vált Döntőbizottsági határozatot ajánlom szíves figyelmébe, amint azt látni fogjuk, viszonylag sok tanulság levonható az ügyből…
Röviden az előzmények:
- Az ajánlatkérő önkormányzat zöldfelület fenntartásra írt ki pályázatot, az önkormányzat zöldfelületeit egyben, részajánlat tétele nélkül hirdette meg;
- Ajánlatkérő a gazdasági alkalmasság körében árbevételi előírást alkalmazott, a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatásból el kellett érni a 440 MFt-ot, ami megegyezett a beszerzés becsült értékével (3 éves határozott idejű szerződés);
- Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság körében előírta, hogy az ajánlattevő rendelkezzen legalább 1 darab önjáró fűnyíróval és legalább 1 darab önjáró kaszálék-felszedővel.
A dokumentációt a kérelmező nem vásárolta meg, a fent előírásokat a kérelmező a 2011. decemberben megjelent felhívás ismeretében sérelmezte, előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, de kérelmét az ajánlatkérő elutasította. A jogorvoslati kérelemben három kérelmi elem szerepelt. A kérelmező szerint:
- ajánlatkérőnek kötelessége lett volna a részajánlat tételét lehetővé tenni, különös tekintettel arra, hogy
- ajánlatkérő a korábbi években is így írta ki az eljárást, és akkor a kérelmező a külterjesen kezelendő részeket elnyerte,
- a részekre bontás mellőzése a versenyt szűkíti, az árakat emeli.
- túlzónak tartotta a 440 millió forintos árbevételi előírást (aminek egyébként a vállalkozó nem felelt volna meg, a három évben együtt az árbevétele 420 MFt volt).
- hibásnak tartotta a műszaki alkalmasság megfogalmazását, személyesen rendelkezik olyan géppel, amelyik a fűnyírást és a kaszálék-felszedést is elvégzi egymenetben, ami még kedvezőbb is a kezelt gyepfelületre nézve.
Az ajánlatkérő egyrészt vitatta a kérelmező ügyfélképességét, másrészt elkésettnek tartotta a kérelmet, érdemi észrevételében pedig
- a részekre bontás tekintetében hivatkozott arra, hogy
- a)a korábbi gyakorlata nem releváns,
- b)piackutatást végzett, és az alapján „szemmel láthatóan” kedvezőbb az egyben történő pályáztatás,
- c)ezen a piacon kevés számú szereplő működik, és a részekre bontás azt eredményezhette volna, hogy a szereplők kartellt alkotva felosztják az egyes részeket egymás között (!)
- az árbevételi előírás tekintetében jelezte, hogy a piackutatás adatait (annak átlagát) vette alapul a becsült érték számításakor, azt korrigálta a várható inflációval, illetve tartalékkeretet is figyelembe vett.
- a műszaki alkalmasságra vonatkozó panasz esetében hivatkozott az elkésettségre, mivel az a feltételt is a felhívásban közzétette.
Az ügy tanulságai, a Döntőbizottság álláspontját is figyelembe véve:
- Ügyfélképesség: Viszonylag gyakori kifogás, de jelen esetben egyértelmű, hogy a felhívás rendelkezései a kérelmező jogos érdekét sértik, és ez az érdeksérelem közvetlen, hiszen a jogsértőnek tartott előírások miatt a kérelmező már indulni sem tud a pályázaton. (Nem változott az új törvényben sem!)
- Elkésettség: a felhívás és dokumentáció előírásai tekintetében a jogorvoslati határidő 2011-ben eltért az általános szabálytól: a felhívással kapcsolatos vélt jogsértések miatt az ajánlattételi határidő lejártáig lehet jogorvoslatot kezdeményezni (Változott az új törvényben!)
- Részekre bontás:
- a)a korábbi évek gyakorlata egyértelműen jelzi, hogy a szolgáltatás „műszaki” szempontból osztható/részekre bontható;
- b)Emiatt számítással és érdemi vizsgálattal kell alátámasztani, ha a részekre bontás gazdasági szempontból ésszerűtlen, nem elegendő a „szemmel láthatóan” minősítés. Az ajánlatkérőnek számításokkal kell meggyőződni arról, hogy a műszakilag lehetséges részek valóban magasabb költséget eredményeznének, a piackutatásból rendelkezésre álló egységárak a számításhoz felhasználhatóak.
Tanulság: elegendő, ha egyetlen érdeklődő gazdasági szereplőt ér hátrány, és a felhívás megsemmisítésére kerülhet sor. A részekre bontásra vonatkozó előírások nem változtak az új jogszabályban sem.
- A 440 MFt árbevételi követelményt túlzónak találta a Döntőbizottság annak ellenére is, hogy ez az összeg megegyezett a beszerzés becsült értékével. Mivel az árbevétel viszonylag gyakran szerepel a különböző tenderek alkalmassági szempontjai között, érdemes végiggondolni, hol húzzuk meg az alkalmassági határt, és javasolt az alkalmassági követelményt a tárgyi beszerzés értéke alá vinni. Ennek oka, hogy a legtöbb vállalkozás sajnos olyan helyzetben van, hogy a kapacitásai bőven meghaladják a tényleges árbevételét, másrészt viszonylag könnyen bizonyítható, hogy a becsült értékkel azonos árbevétel valójában nem szükséges feltétele a szerződés teljesítésének.
- A gépekkel kapcsolatos alkalmassági feltételnél az ajánlatkérő nem volt kellően körültekintő, illetve nem volt a szükséges szakmai ismeretek birtokában, amikor megkövetelte a külön fűnyíró és felszedő gép meglétét. Közbeszerzési tanulsága ennek a pontnak az, hogy a beszerzőnek nem szabad elfogadni olyan szakmai szempontokat, amelyek megfelelőségéről nem győződött meg (a közbeszerzést külső megbízott folytatta le), és természetesen ezek a szempontok nem lehetnek indokolatlanok, ellenkező esetben a felhívás eredményesen támadható.
——————————————————————
Végül egy kicsit büszkélkedem
Örömmel jelzem, hogy a napokban befejeződött az Ügyfelem –nyertesnek kihirdetett- ajánlatát is érintő jogorvoslati eljárás, a döntés számunkra kedvező. Így nem csak két tendert nyer el ugyanazon Ügyfelem februárban, de a másodikban is a szerződés megkötése várható!
Sikeres közbeszerzést kívánok!
Az elmúlt két hét új közbeszerzési rendeletei itt találhatók:
http://www.facebook.com/beszerzesi.info